-Vajon ki lehet az a gyönyörű, ott?-kérdeztem Liamet, miközben szemem egy sarokban meghúzódó, félénk lányra vándorolt.
-Mi?-kérdezett vissza.
-Ki az az apró lány, ott?-ráncoltam a szemöldököm.
Liam szemei a lányt keresték akire mutattam. Mikor megtalálta mosolyra húzta a száját.
-Ő Britanny lánya, Lisa. Visszahúzódó személyiség.-mondta csintalanul.
-Van barátja?-kérdeztem.
-Mikor érdekelt téged, hogy van-e egy lánynak barátja vagy sem?-lepődött meg Liam.
-Igaz. Mindjárt jövök, haver.-ütöttem a vállába és sietősen Lisa felé vettem az irányt.
-Sok sikert!-köhécselt Liam, aki bizonyára félrenyelte a sörét.
*Liam szemszöge*
Már csaknem elbambultam az unalomtól Greg partiján, mikor Harry megbökdöste a vállam. Mikor előállt a kérdésével, egy cseppet sem lepett meg. Mindig talál magának egy, egy-éjszakás kalandot egy lányban. Bár bevallom a mostani kiszemeltjében még magam is meglepődtem. Lisa Johnson, a "kislány" aki mindig csendes, ott állt a sarokban és iszogatta a sörét. Hazz mindig valami vad lányt keres magának aki mindenbe benne van, ellentétben Lisa egy kiscica. Türelmesen figyeltem, ahogy Harry odamegy hozzá.
***
-Hello aprólány.-álltam meg Lisa mögött, aki úgy megijedt, hogy elejtette a poharát.
Megfordult, hogy megnézze ki van mögötte, addigra egy pincér már fel is vette a poharat. Látványosan kiült az arcára a félelem de nem tudtam miért.
*Lisa szemszöge*
Csendesen kortyolgattam és vártam a barátaim amikor egy éles, mély hang szólott a fülembe. Ijedtemben kiejtettem a poharat a kezemből, ám mikor megfordultam és láttam kié az a bizonyos hang, még jobban megrémültem. Harry Styles. Az egyik legrémisztőbb ember akit ismerek, illetve akiről hallottam. Állítólag már rendőrségi ügye is volt, méghozzá azért mert egy férfit majdnem halálra ütött egy baseball ütővel. Ő lett volna az utolsó akivel most találkozni, pontosabban beszélgetésbe szerettem volna keveredni.
-Bocsi de nekem most mennem kell. Várnak a barátaim.-makogtam.
-Ne menj.-mondta, én pedig felkaptam a fejem. Abban a pillanatban lopott egy csókot, pontosabban inkább lekapott.-A barátaid megvárnak!-önelégülten mosolygott, gödröcskéi látszódtak, én pedig elkaptam előle a kezem és megpróbáltam elsietni de kikapta a táskám a kezemből. Keresett benne valamit, ami nem más volt mint a mobilom. Gondolkoztam, hogy mire kellhet neki, de amikor a sajátját is elővette megértettem. Üzenetet írt magának a telefonomról..megszerezte a számom. Idegesen kaptam ki a kezéből a műszert és a táskát, ő pedig mosolyogva elsétált. Idegeskedve siettem a barátnőmhöz, hogy meséljek neki. Döbbenten hallgatott végig és mindenféle hülyének elhordtuk Harryt.
***
*Harry szemszöge*
Egyáltalán nem lepett meg a viselkedése, talán még rosszabbat is vártam.. Mondjuk egy pofon, vagy dühkitörés. Visszamentem Liamhez aki már egy újabb pohár sörrel várt.
-Nem kell haver, vezetek!-mondtam neki.
-Csak ezt az egyet!-kérlelt.
-Nem Liam! Nekem még haza kell mennem, és ha tovább iszol, még téged is nekem kell hazavinnem basszus!-mondtam dühösen,mivel megígérte hogy nem rúg be.
-Jó-jó. Akkor megiszom helyetted.-elnevettem magam rajta, de a poharakat kitéptem a kezéből, egyenesen a kuka zacskójába dobva.
-Lépjünk le. Greg és a többiek észre se fogják venni.-mondtam unottan, Liam pedig csak bólogatott.
Haza vittem és én is hazafele vettem az irányt, amikor megpillantottam az aprólányt, a járdán sétálni egyedül. Figyelmemet hamar elidézte egy holt részeg pasas, aki szintúgy észrevette Lisa-t mint én. Odament hozzá és elkezdett obszcén dolgokat mondani neki. Felemelte a kezét és meg akarta ütni, de Lis elugrott. Nem nézhettem végig, hogy egyedül van, üthető képesen azzal a hapival. Cselekednem kellett. Kiszálltam az autóból és odasiettem. Épp megütötte Lisat, mikor felismertem az alakot, Nathan volt az. Jobb egyenessel indítottam majd elkezdtem még jobban ütni amiért megütötte az én apró lányom. Láttam, ahogy Lisa az arcához, majd a vérző szájához kapja a kezét fájdalmában, elég nagyot ütött ez a rohadék. Nathan nagy nehezen felállt-míg én fájdalmas pillantást vetettem a lányra aki a vért törölgette le a szájáról-és megpróbált elszaladni. Utána siettem volna de valaki megfogta az alkarom.
-Hagyd békén!!-kiáltott Lisa.
Le néztem és láttam, hogy sír. Nem tudtam, hogy a fájdalomtól vagy az ijedtségtől, de a következő mondatában rájöttem, hogy egyiktől sem.
-Ő a barátom!!
Mikor kimondta, földbegyökerezett a lábam, kezeimet leengedtem és zöldesbarna szemeibe néztem.
-Akkor miért bántott?-emeltem fel a hangom, mire összerázkódott.
-Nem bántott!-mondta.
Emlékeztetésképp, mutatóujjammal a szája felé mutattam, de kezét az elé tette.
-Akkor megsimogatott esetleg?-ráncoltam össze a szemöldököm.
-Neked ehhez semmi közöd!-sírt. Szavait félve mondta ki.
-Rendben. Aztán vigyázz, nehogy utánad jöjjön és beverjen egyet-kettőt, csak mert szeret!-gúnyolódtam, bár rájöttem, hogy most nem ezt kéne. Megfordultam és egyenesen a kocsimhoz vettem az irányt. Beültem és elmentem.
*Lisa szemszöge*
Mikor megláttam Harryt, ahogy Nath.ot üti, nagyon megrémültem. Hallottam már a verekedéseiről és féltem, hogy Nathannál sem fog tudni megállni ameddig meg nem jön a rendőrség. Nathannal más kapcsolatunk van. Szokott bántani, de megütni még soha nem ütött meg..legalább is arcon. Mindig is féltem, hogy ha szakítok vele akkor megkeres. Anyának épp nem hiányzik, hogy engem kelljen ápolgatnia, a kómában lévő apám mellett.
Gyorsan hazasiettem és bebújtam az ágyamba. Próbáltam aludni de nem ment, csak a verekedésen járt az agyam. Anya még a partin volt. Nem sokkal később kaptam egy üzenetet.
Remélem épségben hazaértél. Jó éjszakát. Xx.
Feladó: Harry
Mikor elolvastam, bedobtam a párnám alá a telefont és nem is foglalkoztam vele. Nehezen el aludtam és kiverve a fejemből az esti zűrt, folyamatosan zenét hallgattam.
***
*Harry szemszöge*
Egész éjszaka azon rágódtam, hogy vajon megkapta-e az üzenetemet, és épségben otthon van-e. Nem tudom miért gondolkozom rajta. Hisz eleinte csak egy kalandot akartam vele, de teljesen idegen dolgot kezdtem érezni. Féltem Őt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése