15.FEJEZET

 Heyhoo emberek.!:) Immáron 2 (!!) feliratkozóm van..:D Nem nagy szám, de amilyen pocsékul írok, nekem ez is nagy meglepetés..:D Természetesen örülnék neki, hogy az aki olvassa a blogot, feliratkozna rá. Felhívom a figyelmeteket-semmi flegmázás,csak mondom-, hogy a követés és a feliratkozás nem ugyan az..:) Kérlek, iratkozzatok fel. Nagy boldogságot hozna.:)

Yaaa és a 14.FEJEZET frissítve lett, ugyanis a telefonom nem írta be teljesen, a végét levágta a résznek, ígyhát most, hogy gépen vagyok, újra megírtam és frissítettem nektek!:) Olvassátok el, ha érdekel.^^

Elveszi tőlem. Se szó se beszéd, vele megy és engem pedig itt hagy. Egy csókot sem kapok. Az érzés rosszabb mint bármikor. Hirtelen egy szúrást érezek a mellkasomban. Csak fájdalmat érzek, a nyoma nyomban beforr a mellkasomnál. Megfordulok és megint megkapom a szúrást. Legnagyobb döbbenetemre Lisa kezében van a tőr, csupa véresen.
-Miért teszed ezt Lisa? Azt mondtad szeretsz és nem hagysz el.-suttogom térdre rogyva a következő szúrásnál.
-Te pedig azt mondtad bízhatok benned de te megcsaltál. Tudod, egy lány sosem felejt! Remélem neked is épp annyira édes a bosszúm mint nekem!-mondja gonosz vigyorral, és átkarolva Liamet elmennek.
***
Erre a rémes álomra ébredek és menten Lisát kezdem keresni, de rá kell jönnöm, hogy nincs velem. Csak ezen,  furcsa álmon gondolkozom. Vajon Lisa tényleg képes lenne itt hagyni, bántani és bosszút forralni ellenem? Nyilván nem. De mégis miért Liam volt a srác?
***
Este nyolc van és nemsokára Lisáért kell mennem. Ideges vagyok, talán jobban mint kéne.. Bár az is lehet, hogy nem is kéne idegesnek lennem. Mindenesetre most nem fogok vele maradni mert félek, bántanám. Akkora düh, zavarodottság és ingerültség dúl belülről, hogy ha makacskodna vagy önfejűsködne, biztos valami rossz történne. Megesett már párszor csak akkor nem a szerelem volt az oka, hanem az ellenkezője.
***
Már vagy öt perce várom Lisát de sehol. Azon gondolkozom, bemegyek de nem akarok rosszul cselekedni megint.
Mikor látom, hogy egy lány elhagyja a boltot felkapom a fejem és megpillantom az apró lánykát ott bukdácsolni-szökdécselni egy másik csaj mellett. Öleléssel elköszönnek majd Lis sietősre veszi a dolgot és csaknem ideszökken az autóhoz.
-Szia.-köszön halkan és egy puszit lehel a szám sarkába amitől picit le is nyugszok.
-Milyen napod volt?-kérdeztem.
-Hosszú, de eltelt.-rántott vállat, mire mindent-részletesen-mert-ez-nem-elég pillantással pillantottam le rá. Épp bekanyarodtunk egy utcán amikor nagy levegőt vett és hihetetlen lassan, akadozva kifújta azt.-Ma jött egy új lány megfigyelésre, Jenna. Baromi idegesítő, hisztis és béna de a főnök még is felvette. Egy könyvet nem tud tisztességesen eladni. A munkaruhát nem hajlandó felvenni, inkább seggszoknyában flangál fel-s-alá. Aztán Josh megörült, hogy végre megyek dolgozni de mégis került egész nap. Most már boldog vagy?-mosolyodik el. Tudja, hogy nem érem be egy "hosszú de eltelt"-el, inkább elmeséli mi volt. Jennán viszont felhúztam a szemöldököm. Picsaszoknya,hiszti, idegesítő személyiség. Nem akarom elhinni, de én az 'én' Jennámra gondolok. És ha igazam van, akkor azért ment oda, mert tudja, hogy Lisa ott dolgozik. De mégis honnan tudja ezeket a dolgokat?
-És, te miért vagy ilyen feszült?-kérdezi elhaló hangon.
-Rosszat álmodtam.-amint kimondom mind ketten elnevetjük magunkat.
-És mit?-kérdezi.
-Mindegy.-vágom rá.
-Naa.-erősködik.
-Mind-egy.-tagolom el neki.
-Jó. De egy utolsó kérdést szabad?-néz rám boci szemekkel mire elfordulok.-Velem álmodtál?-kérdezi.
-Igen.-felelek feldúltan.
-És mit?-tudom, hogy nem fog békén hagyni, szóval inkább elmondom, mert a végén tényleg ideges leszek.
-Bosszúból elhagytál és megszurkáltál.-nevetem el magam mérgesen.
-Micsoda?-kerekedik el a szeme.
Nem mondom neki a további részleteket inkább hagyom, hogy ezt a keveset feldolgozza, hisz neki ez a nagy dolog nekem pedig az, hogy Liammel ment el. -De ez csak egy hülye álom.
-De ugye tudod, hogy nem hagynálak el?! Hisz tegnap megmondtam! De erről inkább ne is beszéljünk!-rázza meg fájdalmasan a fejét én pedig leállok előttük és állánál fogva felemelem a kobakját. Lágy-szenvedélyes csókot adok neki és kinyitom a kocsiajtót, hogy mehessen a házba én pedig vezessek hazafelé a holdfényes úton. Kérőn néz, hogy menjek vele.
-Gyere be velem! Kérlek!-susogja.
-Haza kell mennem.-mondom és közben szomorkás arcát fürkészem.
-De holnap úgy sincs dolgom. Itt tudnál aludni. Kérlek.-könyörögve néz rám.
-Miért nincs holnap dolgod?-teszem fel az elterelő kérdést, bár tényleg kíváncsi vagyok.
-Mert úgy alakult, hogy holnap nagytakarítás lesz a könyveknél és azt nem mi végezzük el. Tehát a holnapom szabad. De te nem maradsz itt.-biggyeszti le a száját, megjátszva a majdnem sírás-t. Elmosolyodom és megcsókolom.
-Akkor bejössz?-görbül fel a szája.
-De akkor kapcsold ki a vekkert.-erre elmosolyodott. Olyan gyönyörűen, ahogy még eddig komolyan nem láttam.
***
Épp fürdeni készül..
**Lisa**
Nem szeretnék elmenni Harry közelségével fürdeni. Pontosabban..minden álmom, hogy ne kelljen szégyenlősnek lennem előtte, de nem megy.
-Elfordulok, ha kell.-kuncogta Harry.
-Nem kell.-mondtam.
-Komolyan?-kérdezte cinikusan és felhúzta bal szemöldökét.
-Nem. Kérlek fordulj el.-sajnálva ejtettem ki a szavakat ő pedig újra felkuncogott és hátat fordított.
Ledobtam magamról a farmerom és a pólóm amit nagyjából össze is hajtogattam, majd gyorsba magamra tekertem a törölközőm és besiettem a fürdőszobámba, miközben kiszóltam Harrynek, hogy visszafordulhat.
Pár perc múlva egy topban és egy alvós rövidnadrágban csoszogtam a fürdőszobából a szobámba. Oldalra billentett fejjel próbáltam megfejteni mit csinál/kutat Harry a fiókomban. Mire felfogtam, egy perverz mosollyal fordult hátra.
-Ez a kedvencem.-perverz vigyora nem múlik. Szemügyre veszem a kezében tartott darabot. Egy csipkés, piros-rózsaszín fehérnemű alsómat szorongatja. Belemegyek a játékba és zavarodottság helyett rávetődök a hátára. Szórakozottan az ágyra lök majd onnan a földre gurulunk. Nevetgélünk pár sort miközben Harry pont fekvőtámasz tartásba tartja meg felettem magát, nehogy rám zuhanjon. Ledobja magáról a felsőjét, én pedig akaratlanul is végigvontatom pár ujjamat, kidolgozott felsőtestén, amin ő csak halkan kuncog. Fekvőtámaszozásba kezd, és amikor leér hozzám, egy puszit nyom az arcom-, orrom-, homlokom- és számra. 10 után lefekszik mellém és egymásra nézve vigyorogni kezdünk. Arca ismét a perverz vigyort veszi fel én pedig figyelem, ahogy előhúzza maga mellől azt az alsóneműmet.
-Ahhjj.-nevetek fel és kitépem a kezéből.
Vigyora változatlanul tökéletes, és perverz marad.
-Én szívesen megnézem rajtad ezt a bugyit.-kacsint rám.
-Én is rajtad.-kacsintok vissza. Mire mind ketten felfogjuk mit mondtam, kitör belőlünk a nevetés.
-Ha felveszed a hozzá illő melltartót akkor felveszem a bugyit.-ajánlja fel nevetve.
-Oké. Felveszem de úgy, hogy lesz felette ruha.
-Nem jók a bizniszeid.-csókol homlokon.
***
-Mindenképp fel kell vennem azt a csipkés izét?-néz rám ártatlanul.
-Ha te is én is.
*Harry*
Nekem több kell. Az előbb láttam fehérneműbe, ugyanis mikor nem figyelt, hanem a farmerét dobta le magáról, én meglestem. Csodálatos.
-Nem éri meg.. Valami izgalmasabb kell.-mosolyodok el.
-Mit találtál ki?-fogja meg a fejét. Valószínű, hogy látta a fejemen a ravaszságot.
-Ha megpuszilod a hasam, felveszem.-kacsintok.
**Lisa**
Könnyedén mondtam volna, hogy rendben de nem akartam, hogy megtegye. Inkább megpuszilom csak úgy, de nem szeretném kellemetlen helyzetbe hozni, akármilyen vicces is lenne.
-Átgondolom.-teszem fel a mutató ujjam miközben azon töprengek megszívassam-e. Körülbelül úgy érzem magam, mint valami tinédzser Felelsz-vagy-Mersz? közben.
Eldöntöttem.
-Rendben. De akkor tényleg felveszed!-mondom neki, kislányos csellel a hangomban.
***
A bugyiban vánszorog ki a fürdőmből, de a boxert magán hagyta. Tehát nem tartja be. De ez nem is baj, ugyanis amint kijött a szemem megakadt a férfiasságán és természetesen a fehérneműt is szemügyre vettem és valamennyicskére azt is elfelejtettem ki vagyok.
Bambulásomból Harry zökkent ki, hangos hahotázásával.
-Be kell vallanom, Te vagy az egyetlen aki zavarba hozott eddig azzal, hogy a férfiasságomat bámulja. Bár igazán élvezem, egy női alsóneműbe ez azért egy picit zavarba ejtő.-neveti el magát mire totál zavarba jövök. Oda sétál hozzám-immáron a fehérneműm nélkül- és szorosan átkarol, hogy ne érezzem magam kellemetlenül.
-Kérem a puszim.-mosolyog csábosan.
Csupasz felsőtestét fürkészve, egy gyönge puszit lehelek jobb alsó kockájára, amit halk morgással és libabőrrel jutalmaz.
Ismét helyet foglalunk a földön, csak most a mellkasán fekszek, és így is alszunk el.

Feliratkozni még mindig ér^^:)