2.FEJEZET

Másnap reggel késve keltem fel. Mire észre vettem mennyi az idő, már indulnom kellett volna a munkába.
***
-Csá Harry!-köszöntött Andy.
-Cső haver. Hol a csapatom?-kérdeztem idegesen, remélve hogy nem késtem el.
-Az öltözőben várnak!-felelte és gyorsan az öltöző felé irányítottam lábaim.
***
-Na figyeljetek srácok! Zsinórban nyerjük a meccseket! Attól mert most egy nagyobb és erősebb csapat ellen kell fociznotok, attól nem kell beszarni! Figyeljetek arra amit tanítottam! Rúgjátok szét a seggüket!! Világos?-kérdeztem a csapatomtól. Nem nagyon kell velük szigorúnak lennem mert félnek tőlem. Nem adtam nekik rá okot..csak a verekedéseimről hallottak és ezért eléggé tartanak tőlem, pedig nem bántanám őket. A többi ember is aki elmegy mellettem az igencsak meghúzza magát, mert eléggé ijesztő kisugárzásom van..Talán ettől rémült meg annyira Lisa is.
-Igen Uram!-Szónokolták a fiúk és már el is kezdték a meccset.
3-2re nyertünk. Miközben hazafele vezettem megláttam Mattyt. Leálltam mellette.
-Hé Mat!
-I-igen uram?-dadogta. Ez kicsit szórakoztatott..
-Az edzésen kívül Harry vagyok!-nevettem fel, de Matty bizonytalan maradt, ami még jobban megmosolyogtatott.-Hazavigyelek?-kérdeztem. Matty az egyik legjobb játékosom, és ami megfogott benne, az a személyisége..az egykori tini énemet látom benne.
-Igen,  légyszi.-végre felszabadult.
-Gyere szállj be! Hol laksz?-kérdeztem.
***
Jól elszórakoztunk a kis sráccal  majd mikor megérkeztünk hozzá, egy elég ismerős lányt láttam kijönni a házukból.
-Öhm..Köszi a fuvart Harry. Sietek mielőtt kizár a nővérem.-mondta Mat.
-Rendben. Ő a nővéred?-kérdeztem meglepve.
-Igen. De tényleg sietek, mert nincs nálam kulcs. Még egyszer köszönöm.
-Oké és nincs mit. Találkozunk holnap.-mondtam kedvesen és Mat odakiabált a nővérének.
-HÉ LISA NE ZÁRD BE!-az aprólány megfordult és meglátott. Nem is tudtam, hogy Mattynek, apró lány a nővére. Minden esetre végighallgattam Lisa és Matty beszélgetését:
L:Öcsi, honnan ismered azt az alakot? És miért hozott haza? Zaklat?
M: Dehogy zaklat Lis. Ő az edzőm. Tudod akiről szoktam mesélni.. Tök jó fej..Csak egy kicsit ijesztő.-mosolygott Matty.
L: Komolyan egy nálad 6-7 évvel idősebb pasassal haverkodsz? Mi lesz Henrikékkel?
M: Csillapodj már. Ez nem haverkodás. Amúgy, csak nem bejön neked? Végül is szakítottál azzal a bunkóval, nem?-kacsintott Mat.
L: NEM! És inkább menj be! Anya még nincs itthon. Apánál van a kórházba! Én pedig mentem dolgozni. Puszi.
M: Puszi.
***
*Mat szemszöge*
Meglepő volt, ahogy Mr.Styles megállt mellettem és felszedett, hogy hazavigyen. Gondolkoztam rajta, hogy lehet Lisa miatt csinálja de amikor úgy meglepődött a dolgon, hogy Lisa a nővérem, rájöttem hogy nem. Mr.Styles, akarom mondani Harry, tök jó fej. Álmomban se hittem volna, hogy ilyen jó arc lehet. Vagyis, tudtam hogy az csak a külleme megváltoztatja..na meg a sok ügye. Olyasféle dolgokról beszélgettünk mint például a csajok, szex meg a sport.

*Lisa szemszöge*
Megrémültem amikor megláttam, hogy az öcsémet Styles hozta haza. Egyből olyan dolgokra gondoltam, hogy zaklatja vagy erőszakkal vette rá, hogy megmutassa neki, hogy hol lakunk. Mindent gondoltam volna de jót nem. Amikor Matty arról beszélt milyen normális volt vele, bevallom kicsit meglepődtem. Nem gondoltam volna,hogy van egy jófiús oldala is a bajkeverőnek. Azt pedig végképp nem gondoltam volna, hogy fociedző, ráadásul az öcsémék edzője. Ha nem siettem volna a munkába, talán jobban kikérdeztem volna Mattyt, hogy mi is történt.

*Vissza Harryhez*
A délutánomat az alvással töltöttem volna, ha a csepp lány bele nem furakodott volna a gondolataimba. Komolyan kezdtem megrémülni, mit tesz velem ez a nő. A haverok is kezdték észrevenni a bambaságom és ez már nem volt tetszetős. Épp egy esti fejszellőztető sétára indultam volna amikor magam mögül, szólító kiáltásokat hallottam.

*Lisa szemszöge*
Talán ez volt életem legnagyobb hülyesége, hogy leszólítottam Harryt, épp este. Féltem a reakciójától. Vajon bántani fog-e vagy sem?! De muszáj volt kikérdeznem. Nem engedem, hogy bántsa az öcsikém.

*Harry*
Megfordultam és egy önelégült mosolyt szűrtem ki a szám sarkára amikor megláttam a baktató lányt felém.

-Szia cica. Mit szeretnél?-kérdeztem kajánul.
-Nem vagyok cica.. És kikérdezni! Mit akarsz Mattytől?-idegesen kérdezte, de még mindig félt. Nem akarom, hogy féljen..
-Az edzője vagyok.
-Már megtudtam.
-Akkor? Csak egy ügyes játékos. Amúgy meg láttam, hogy unalmasan megy haza így gondoltam hazaviszem. De miért érdekel?-próbáltam normális hangsúlyt adni a hangomnak.
-Mert az öcsém. Te meg egy bajkeverő vagy.-dadogta.
-Téves, drága. Én "A bajkeverő" vagyok. De az öcséddel szemben, csak egy edző, aki hazavitte őt egy nyertes meccs után.-lágyan elfolytottam egy mosolyt, a reakcióját látván.-Holnap találkozunk. Most mennem kell.-kacsintottam.
-Mi nem. Csak te és az öcsém!-mordult fel.
-Az edzés után veled fogok.. Csinosan öltözz!-mondtam közömbösen és elindultam. Utánam szólt de mit sem figyelve tovább mentem.
-Nem megyek veled sehova! Barátom van!
Hát persze.. A barát, aki amikor meglát megüt. Egy igazi férfi.
**
A mai éjszaka ,végre ki tudtam magam aludni. Talán van egy pici haszna a mai kifulladásnak,amit a meccs okozott. A fáradtság, ami képes volt álomba ringatni.

1.FEJEZET

-Vajon ki lehet az a gyönyörű, ott?-kérdeztem Liamet, miközben szemem egy sarokban meghúzódó, félénk lányra vándorolt.
-Mi?-kérdezett vissza.
-Ki az az apró lány, ott?-ráncoltam a szemöldököm.
Liam szemei a lányt keresték akire mutattam. Mikor megtalálta mosolyra húzta a száját.
-Ő Britanny lánya, Lisa. Visszahúzódó személyiség.-mondta csintalanul.
-Van barátja?-kérdeztem.
-Mikor érdekelt téged, hogy van-e egy lánynak barátja vagy sem?-lepődött meg Liam.
-Igaz. Mindjárt jövök, haver.-ütöttem a vállába és sietősen Lisa felé vettem az irányt.
-Sok sikert!-köhécselt Liam, aki bizonyára félrenyelte a sörét.

*Liam szemszöge*
Már csaknem elbambultam az unalomtól Greg partiján, mikor Harry megbökdöste a vállam. Mikor előállt a kérdésével, egy cseppet sem lepett meg. Mindig talál magának egy, egy-éjszakás kalandot egy lányban. Bár bevallom a mostani kiszemeltjében még magam is meglepődtem. Lisa Johnson, a "kislány" aki mindig csendes, ott állt a sarokban és iszogatta a sörét. Hazz mindig valami vad lányt keres magának aki mindenbe benne van, ellentétben Lisa egy kiscica. Türelmesen figyeltem, ahogy Harry odamegy hozzá.
***

-Hello aprólány.-álltam meg Lisa mögött, aki úgy megijedt, hogy elejtette a poharát.
Megfordult, hogy megnézze ki van mögötte, addigra egy pincér már fel is vette a poharat. Látványosan kiült az arcára a félelem de nem tudtam miért.

*Lisa szemszöge*
Csendesen kortyolgattam és vártam a barátaim amikor egy éles, mély hang szólott a fülembe. Ijedtemben kiejtettem a poharat a kezemből, ám mikor megfordultam és láttam kié az a bizonyos hang, még jobban megrémültem. Harry Styles. Az egyik legrémisztőbb ember akit ismerek, illetve akiről hallottam. Állítólag már rendőrségi ügye is volt, méghozzá azért mert egy férfit majdnem halálra ütött egy baseball ütővel. Ő  lett volna az utolsó akivel most találkozni, pontosabban beszélgetésbe szerettem volna keveredni.
-Bocsi de nekem most mennem kell. Várnak a barátaim.-makogtam.
-Ne menj.-mondta, én pedig felkaptam a fejem. Abban a pillanatban lopott egy csókot, pontosabban inkább lekapott.-A barátaid megvárnak!-önelégülten mosolygott, gödröcskéi látszódtak, én pedig elkaptam előle a kezem és megpróbáltam elsietni de kikapta a táskám a kezemből. Keresett benne valamit, ami nem más volt mint a mobilom. Gondolkoztam, hogy mire kellhet neki, de amikor a sajátját is elővette megértettem. Üzenetet írt magának a telefonomról..megszerezte a számom. Idegesen kaptam ki a kezéből a műszert és a táskát, ő pedig mosolyogva elsétált. Idegeskedve siettem a barátnőmhöz, hogy meséljek neki. Döbbenten hallgatott végig és mindenféle hülyének elhordtuk Harryt.
***
*Harry szemszöge*
Egyáltalán nem lepett meg a viselkedése, talán még rosszabbat is vártam.. Mondjuk egy pofon, vagy dühkitörés. Visszamentem  Liamhez aki már egy újabb pohár sörrel várt.
-Nem kell haver, vezetek!-mondtam neki.
-Csak ezt az egyet!-kérlelt.
-Nem Liam! Nekem még haza kell mennem, és ha tovább iszol, még téged is nekem kell hazavinnem basszus!-mondtam dühösen,mivel megígérte hogy nem rúg be.
-Jó-jó. Akkor megiszom helyetted.-elnevettem magam rajta, de a poharakat kitéptem a kezéből, egyenesen a kuka zacskójába dobva.
-Lépjünk le. Greg és a többiek észre se fogják venni.-mondtam unottan, Liam pedig csak bólogatott.
Haza vittem és én is hazafele vettem az irányt, amikor megpillantottam az aprólányt, a járdán sétálni egyedül. Figyelmemet hamar elidézte egy holt részeg pasas, aki szintúgy észrevette Lisa-t mint én. Odament hozzá és elkezdett obszcén dolgokat mondani neki. Felemelte a kezét és meg akarta ütni, de Lis elugrott. Nem nézhettem végig, hogy egyedül van, üthető képesen azzal a hapival. Cselekednem kellett. Kiszálltam az autóból és odasiettem. Épp megütötte Lisat, mikor felismertem az alakot, Nathan volt az. Jobb egyenessel indítottam majd elkezdtem még jobban ütni amiért megütötte az én apró lányom. Láttam, ahogy Lisa az arcához, majd a vérző szájához kapja a kezét fájdalmában, elég nagyot ütött ez a rohadék. Nathan nagy nehezen felállt-míg én fájdalmas pillantást vetettem a lányra aki a vért törölgette le a szájáról-és megpróbált elszaladni. Utána siettem volna de valaki megfogta az alkarom.
-Hagyd békén!!-kiáltott Lisa.
Le néztem és láttam, hogy sír. Nem tudtam, hogy a fájdalomtól vagy az ijedtségtől, de a következő mondatában rájöttem, hogy egyiktől sem.
-Ő a barátom!!
Mikor kimondta, földbegyökerezett a lábam, kezeimet leengedtem és zöldesbarna szemeibe néztem.
-Akkor miért bántott?-emeltem fel a hangom, mire összerázkódott.
-Nem bántott!-mondta.
Emlékeztetésképp, mutatóujjammal a szája felé mutattam, de kezét az elé tette.
-Akkor megsimogatott esetleg?-ráncoltam össze a szemöldököm.
-Neked ehhez semmi közöd!-sírt. Szavait félve mondta ki.
-Rendben. Aztán vigyázz, nehogy utánad jöjjön és beverjen egyet-kettőt, csak mert szeret!-gúnyolódtam, bár rájöttem, hogy most nem ezt kéne. Megfordultam és egyenesen a kocsimhoz vettem az irányt. Beültem és elmentem.

*Lisa szemszöge*
Mikor megláttam Harryt, ahogy Nath.ot üti, nagyon megrémültem. Hallottam már a verekedéseiről és féltem, hogy Nathannál sem fog tudni megállni ameddig meg nem jön a rendőrség. Nathannal más kapcsolatunk van. Szokott bántani, de megütni még soha nem ütött meg..legalább is arcon. Mindig is féltem, hogy ha szakítok vele akkor megkeres. Anyának épp nem hiányzik, hogy engem kelljen ápolgatnia, a kómában lévő apám mellett.
Gyorsan hazasiettem és bebújtam az ágyamba. Próbáltam aludni de nem ment, csak a verekedésen járt az agyam. Anya még a partin volt. Nem sokkal később kaptam egy üzenetet.
Remélem épségben hazaértél. Jó éjszakát. Xx.
Feladó: Harry
Mikor elolvastam, bedobtam a párnám alá a telefont és nem is foglalkoztam vele. Nehezen el aludtam és kiverve a fejemből az esti zűrt, folyamatosan zenét hallgattam.
***
*Harry szemszöge*
Egész éjszaka azon rágódtam, hogy vajon megkapta-e az üzenetemet, és épségben otthon van-e. Nem tudom miért gondolkozom rajta. Hisz eleinte csak egy kalandot akartam vele, de teljesen idegen dolgot kezdtem érezni. Féltem Őt.